Az igazán hatékony nevelési elvekkel bíró szülő olyan, hogy több személy funkcióját egyesíti magában. Például a klasszikus szigorú atya szerepe mellett jópofa játszótárs és megértő pszichológus is egyben.

Persze, tudni kell helyükön kezelni a dolgokat. Nem lehet haverkodva szemet hunyni vétségek fölött. Hogy is van ez akkor? Csak a saját emlékeimbe tudok kapaszkodni. Gyerekkoromban mindig az olyan felnőtteket kedveltem, azokhoz volt több bizodalmam, akik megtalálták velem a közös hangot. Akik vették maguknak a fáradságot, és leereszkedtek az én éppen aktuális szellemi színvonalamra. Rájuk hallgattam, ők motiváltak, nekik fogadtam szót. Persze az is lehet, hogy nem csak attól voltak jófejek a szememben, hogy megértést mutattak, hanem a túlnyomó többséggel szemben (ijesztően komoly, mérges felnőttek) lazák és kedvesek voltak.

* * *

Biztos, hogy az a helyes, ha a felnőttek értelmi színvonalát akarjuk ráerőltetni a gyerekekre?

Biztos, hogy a gyermekkori ízlésficamot nem lehet kinőni?