Ha koraszülött babád van, aki csak néhány hónapos és csak anyatejen él (ritka az ilyen, de létezhet!) és egyszercsak elkezd fura bőrtüneteket produkálni az arcán és a fenekén, akkor előfordulhat, hogy cinkhiánya van.
Furcsa dolog ez. Azért furcsa, mert elviszed a gyerekorvoshoz, és azt hiszi, gomba. Mikor egy hét múlva is ott van a fenekén a "gomba", mindenféle gombaölő készítmények kenegetése után, akkor elküldenek egy bőrgyógyászhoz.
És akkor a bőrgyógyász azt mondja, hogy csak nagyon érzékeny a bőre, kiszáradt, de ő megmondja, mivel kell fürdetni, mert a gyógyszertári mosdókenőcs nem jó. Nehogy elhiggye valaki...
De mivel még mindig ott van a fenekén a pirosság, sőt az arca is elkezd pirosodni, vastag, sárga plakkokban hámlani, hát akkor már egyenest a Bőrklinikára kell menni.
Ott sem elég egyszer megfordulni, mert kezdjük elölről: bizonyára gomba...
De egy hét múlva már a bőrgyógyász szakorvosnak is feltűnik, hogy ez valami más, nem gomba. Nagyon becsülöm benne, hogy nem érezte cikinek, hogy nem húzta tovább az időt, hanem egykettőre odahívta az intézmény vezetőjét, a professzor asszonyt, Dr. Kárpáti Saroltát. Ő ránézett a csecsemőre, és rögtön rávágta, hogy ez nagy valószínűség szerint cinkhiány.
A vérvétel laboreredménye az ő diagnózisát igazolta.
Persze arra várni kellett néhány napot, a szakorvos addig is fölírt egy ekcémára való, szteroidos kenőcsöt, hogy azzal kenegessem... Hát nem kenegettem. Hogyha legvalószínűbb a cinkhiány, azt külsőleg hiába kenegetem, attól nem lesz jobb, arról nem beszélve, hogy a szteroidos krémecskéket még a valódi ekcémára sem nagyon illik kenegetni...
Ezen azért fölháborodtam kissé, ha én bőrgyógyász szakorvos lennék és nem tudnám, miről van szó, utánanéznék, mielőtt hülyeségeket beszélek. Nem vagyok bőrgyógyász, mégis utánanéztem, mert akkor még volt itthon csatlakozásom az egyetemi hálózatra, hozzáfértem mindenféle tudományos szaklapokhoz. Nem sokáig kellett keresgélnem.
A szakorvos tájékoztatás gyanánt még kicsit megriogatott azzal, hogy ez lehet akár egy örökletes betegség. Ha konkrétan arra gondolt, hogy a cink nem szívódik fel a szervezetben a táplálékból, akkor tévedett, mert ez a szoptatás abbahagyása után szokott jelentkezni. (Valami bonyolultabbra is gondoltak, amihez tőlem is vettek vért, bizonyos ellenanyagok miatt, de azt végülis kizárták.)
Néhány olyan cikket találtam, amelyekben a leírt esetek hasonlítanak a mi esetünkre:
- Koraszülöttség (az én babám 30. hétre, a cikkbeliek 31., ill. 32. hétre születtek).
- A bőrtünet (acrodermatitis enteropathica) mindhármónknál a születés utáni második-harmadik hónap körül jelentkeztek.
- Kizárólag anyatejet táplálkozó babákról van szó.
Az egyikben (J. F. Murphy és mtsai.: Zinc deficiency: a problem with preterm breast milk) arra jutottak, hogy a koraszülöttség miatt az anyatej is még éretlen, a kezdeti időkben kevesebb a cinktartalma, annak ellenére, hogy az anyában nincs gond a cinkmennyiséggel. Mivel az ebben szereplő anya második gyermeke nem lett koraszülött, és nem is volt vele cink-gondja, abból gondolták, hogy az elsőnél a koraszülöttség (és az azzal járó éretlen tej miatt) volt a probléma. Ámbár valahol hallottam, hogy az anyatej a koraszülötthöz is "alkalmazkodik"...
A másikban (P. J. Aggett és mtsai.: Symptomatic zinc deficiency in a breast-fed, preterm infant) említik, hogy amikor a bőrtünetek kialakultak a babánál, akkor adtak neki szájon át cinket, amitől két héten belül eltűntek róla a foltok. Hat hónapos korában választották el, de még tíz hónapos koráig adták neki a cinkpótlást, aztán már nem, és mikor még egyszer 20 hónapos korában nézték, a laboreredményei normális tartományban voltak.
Nálunk ez úgy zajlott, hogy másfél havi tökölődés (gombák és baktériumok elleni kezelések) után, mikor sejteni kezdték, hogy cinkhiány, de még nem volt bebizonyítva, és adta a szteroidos krémet ekcémára, akkor pár napig semmit nem avatkoztam bele, és javulni kezdett magától... Azért a laboreredmény után orvosi utasításra két és fél hónapon át én is adtam a gyereknek cinket, aztán soha többé. Úgy látszik, az éretlen anyatej megérett, vagy a koraszülött éretlen felszívó-feldolgozó képessége kialakult. Ugyanis valaki erre is tett utalást...
A homályos kép véletlenül olyan, már nem tudom, miért nem sikerült jobbat készíteni, de a lényeg látszik azért: a kiterjedés, a pirosság, a szegélyezettség.
A foltok pirosságból különösebb sebesedés nélkül mentek át sárga plakkokba, amelyek leváltak, és alatta szép új bőr volt, de a szélek mindig újabb és újabb területeket foglaltak. És a foltok közepén, a szép új bőr aztán újra pirosodott, újra hámlott.